Simon
elégedetten figyelte a távolban felcsapó lángokat. Tehát a fiatalok remek
munkát végeztek, remélhetőleg anélkül, hogy valaki észrevette volna őket. A
kölyök tehát már halott. Neki pedig már csak annyi dolga van, hogy elmenjen a
királyhoz, és mindent elmondjon neki. És akkor aztán nem csak Torro kerül
bajba, hanem, ha szerencséje van, Sierra is, hisz semmibe se kerülne rá fogni,
hogy egészen idáig ő bújtatta a kölyköt. A király az utóbbi időben úgyis ki van
élezve Sierrára, mióta az hanyagolja a tanácsban való részvételét. Csak egy
újabb jó pontot szerezne Őfelségénél. Mindenesetre először is meg kell
bizonyosodnia arról, hogy a kölyök valóban meghalt. Holnap szépen visszamegy a
birtokra valami mondva csinált indokkal, és szépen körbe szimatol. Hisz ha
esetleg valami csoda folytán a kölyök túlélné a mai éjszakát, ezt a hibát még
holnap is korrigálhatja. Mert az kizárt, hogy ez az átkozott kölyök újra
megszökjön előle. Azt nem engedheti.
Will Solto maga
sem tudta meddig szaladt a sűrű erdőben. Meglepetésére senki sem próbálta
föltartóztatni. Senki se vette észre, ahogy elhagyja a birtokot, majd letér az
útról, és beveti magát a birtok határán lévő erdőbe. Ahogy haladt a fák
sűrűjében, jó néhányszor hátra pillantott a válla fölött, de nem követte senki.
Végül körülbelül az erdő közepén talált egy hatalmas vén tölgyfát. Fáradtan rogyott le az egyik kiálló gyökérre.
Nem értette mi
történt. Az élete ismét romokban hever. A szülei halála után talált egy helyet,
ahol ismét boldog volt, ahol biztonságban érezhette magát, és ahol talált egy
embert, akiben úgy érezhette maradéktalanul megbízhat. Erre megjelenik az a
katona, ismét…
Még mindig a fülében
csengtek annak a lovászfiúnak a szavai:
– Valaki bent
égett! Valaki bent égett! – Nem tudta ki lehetett az, de az a szegény fiú is
miatta halt meg. Talán az a parancsnok összetévesztette őket, biztos azt hitte
ő van bent abban a szobában. És Iant sem látta. De nem, ő nem halhatott meg…
nem veszíthet el még valakit, aki fontos a számára. És ismét az ő hibájából.
Vajon a katonák parancsnoka elhiszi, hogy bent égett a házban? Nem fog
egyenesen a karjaiba sétálni, ha holnap visszamegy? Ha visszamegy… Egy valami
már most nyilvánvaló volt a számára. A báró úr hazudott neki: akkor két évvel
ezelőtt nem árulta el a teljes igazságot. Will elképzelni se tudta, mi állhat
apja levelében, de biztos, hogy jóval több, mint amennyit a férfi elárult neki.
Persze ő is ostoba volt. El kellett volna olvasni a levelet rögtön azután, hogy
tökéletesen megtanult olvasni, de nem tette. Igazából maga sem tudta miért,
egyszerűen csak elfeledkezett róla. Most pedig úgy érezte, ezzel elárulta az
apját. De talán, ami ennél is jobban fájt neki, az a csalódás volt, amit a báró
úr okozott neki. Ő feltétel nélkül megbízott benne, erre most kiderül, hogy a
férfi végig hazudott neki. A bárónénak igaza volt. A férfi tényleg nem puszta
jó szándékból tette, amit tett. Volt valami hátsó szándéka. De vajon mi? Bármi
is, biztos, hogy köze van hozzá az apja levelének. Ideje megtudnia mi az.
Mikor a báró úr
utasítására berohant a szobájába és felnyalábolta a holmiját, mindent, ami az
ágyán volt belegyömöszölt a batyujába, és már rohant is kifelé. Meg se nézte mi
milyen állapotban van, csak szaladt, ahogy a lába bírta. Will csak remélni
merte, hogy apja levele nem szenvedett komoly károsodást. De csalódnia kellett.
Mikor előhúzta a levelet, kétségbeesetten látta, hogy az szinte teljesen
tönkrement. Az egyik sarka valószínűleg lángra kapott így a papír fele teljesen
elégett, a többi részt pedig befedte a korom. Will örülhetett, ha egy–egy szót
ki tudott venni. Az egész levélből egyetlen egy mondat volt, amit a fiú
teljesen ki tudott betűzni:
„menj
vissza a palotába”
A palotába? Will
döbbenten meredt a papíron álló négy szóra. Egyszerű parasztfiúként csak annyit
tudott a palotáról, hogy az ország központjában fekszik, ott él a királyi
család, és ott hozzák meg az ország törvényeit, és döntik el, hogy induljanak–e
háborúba vagy ne. Mégis mi köze lehet ehhez az apjának és az anyjának? Will
most döbbent csak rá, hogy igazából semmit sem tud szülei azelőtti életéről,
hogy ő megszületett volna. Apja sose beszélt róla, ő meg nem kérdezősködött,
hisz mi értelme lett volna? Ott volt nekik a birtokuk, az egész életük értelme.
De a birtok már tönkre ment, és a szülei se élnek már. Mindennek el kellett
pusztulnia, de miért? Úgy hitte, apja leveléből választ kap erre a kérdésre, de
a levél szinte teljesen tönkrement. Csak ez a négy szó maradt, amivel fogalma
sem volt, mihez kezdhetne. Sierra báró biztos tudna válaszolni, de Will
jelenleg annyira dühös volt mentorára, hogy még abban sem volt biztos, hogy
betartja az ígéretét, és visszamegy a birtokra. Mégis mi értelme lenne
visszamenni? Sierrának biztos meg volt az oka rá, hogy nem árulta el neki a levél
tartalmát. Hogy mi volt az az ok, azt nem tudta, de biztos, hogy volt valami
hátsó szándéka. Úgy tűnik, ebben a zord világban nem bízhat senkiben, csak
magában. Tehát ha ki akarja deríteni, mi történt a szüleivel, és miért vadászik
rá már lassan két éve az a parancsnok, akkor neki magának kell kiderítenie. És
úgy tűnik, erre csak egy lehetősége van: el kell mennie a palotába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése