Évértékelő 2019

Elrepült egy újabb év, így itt az ideje a szokásos évértékelő posztomnak. Akik követnek a facebookon vagy olvasták az előző bejegyzésemet, azoknak nem okozok meglepetést, ha azt mondom: ez egy fantasztikus év volt. Nem csak a Kalandra fel! olvasókönyvbe sikerült bekerülnöm két mesével, hanem ami még csodálatosabb, hogy megjelent az első önálló mesekönyvem. Annyira friss a dolog, hogy még néha még mindig úgy kelek fel, hogy ez nem is igaz. Pedig de.

De térjünk vissza az évértékeléshez. Ha emlékeztek, tavaly több fogadalmam is volt. Lássuk, hogy sikerült e ezeket betartanom, illetve teljesítenem.

1. Minimum 50 könyv elolvasása

Siker, a moly szerint 2019-ben összesen 59 könyvet sikerült elolvasnom (sajnos pont lecsúsztam a szép kerek 60-asról). Tehát nem csak sikerült, de túl is teljesítettem a kitűzött célt. Az olvasásimmal is elégedett vagyok, nagyon változatosan olvastam, volt benne YA, mese, realista, novelláskötet szóval sok minden. Nagyon élvezem a moly használatát, aki még nem regisztrált, annak erősen ajánlom.

2. Befejezni legalább az egyik kéziratomat

Sajnos ez nem sikerült. Mentségemre elegyen mondva a Pöttöm Pötty körüli izgalmak (Aranymosás Válogató, a szerkesztés, maga a megjelenés) annyira lekötött, hogy nem tudtam semmi másra figyelni. Ráadásul ősszel elvégeztem az Író iskola dramaturgia kurzusát, ami szintén elég időigényes volt. De a jó hír, hogy a kurzus, illetve a megjelenések is nagyon ösztönzően hatottak rám, úgyhogy egy kész regény (ami remélhetőleg kiadásra is jó lesz) talán már nincs is olyan távol.

3. Írni egy új mesét

Félsiker. Már dolgozom Pöttöm Pötty második részén, kb. a felénél járok. Az új célom, hogy január elején befejezzem, aztán jöhet a pihentetés és az átdolgozás.

4. 2019-ben is minimum 4 novella pályázaton indulni.
Ha szigorúan nézzük ez sem sikerült. Pont lecsúsztam róla, ugyanis összesen 3 pályázaton indultam, de ebből kettő megjelenéssel végződött, úgyhogy siker szempontjából ez az év eredményesebb lett, mint a tavalyi. A pályázatok név szerint:

• Álljon meg egy novellára!
• Legvagányabb olvasókönyvem
• Az év legjobb YA és NA novellái

Ugyan sikerülhetett volna jobban is (pl. a pályázatoknál picit csalódott vagyok, hogy nem értem el a kitűzött célt), de összességében elégedett vagyok. Mi más is lehetnék egy ilyen jó év után? :)

Most pedig lássuk 2020-as év újévi fogadalmait:

1. Elolvasni minimum 60 könyvet (igen, emeltem a tétet, hiszen idén is majdnem sikerült)

2. Januárban befejezni Pöttöm Pötty 2. részét és legkésőbb nyáron elkezdeni a 3.-at

3. Befejezni a YA regényemet (most már tényleg!)

4. Megcsinálni az írós instagram oldalamat és életben tartani (tudom, döbbenet, de nem vagyok fent instán és egészen eddig nem is nagyon akartam, de úgy látom, kár lenne ezt a felületet kihagyni)

5. Szuper titkos fogadalom! Annyira titkos, hogy most nem írom le, de ha minden a tervek szerint alakul, hamarosan meglátjátok.

Jó sok minden, azt hiszem, nem fogok unatkozni 2020-ban sem. Ahogy láthatjátok, a pályázatokat most kihagytam. Ez nem jelenti azt, hogy nem akarok többet indulni, de annyi minden van ezen kívül is, hogy nem akartam még ezzel is stresszelni magam. Indulok amennyin sikerül, aztán majd meglátjuk.

2019 volt életem egyik talán legszebb, legmozgalmasabb éve. Nem csak írás szempontjából, de magánéletben és munkahelyen is minden rendben ment, ha így alakul 2020 is, nem lesz panaszom. Alig várom, hogy elkezdődjön!

De addig is Boldog Újévet mindenkinek!

Csillagszóró 2019 – Az első könyvbemutatóm

Eltelt 2019 adventje és karácsonya is, én pedig átéltem életem első könyvbemutatóját. December 10-én jelent meg ugyanis első mesekönyvem: Pöttöm Pötty és az Ízek Birodalma. Na jó, nem teljesen ez volt ez első könyvbemutatóm, hisz tavaly már részt vettem a Meghitt pillanatok könyvbemutatóján. De ott 20 másik íróval ültem ki a pódiumra és a novellámra kb. 5 perc jutott a beszélgetés idejéből.

Most viszont negyed magammal, kiegészülve Róbert Kati íróval, szerkesztővel ültünk kint az emelvényen, engem pedig a saját mesekönyvemről faggatott Kati.

De kezdjük az elején!

Ekkor volt először a kezemben Pöttöm Pötty

A Csillagszóró esemény valójában már december 19-én, délután elkezdődött, amikor a Csillagvarázs előkarácsonyon vettem részt. A Nyugati téri Alexandra második emeletén tartottuk a gyerekeknek szóló kis programot, amin a résztvevők minden író asztalánál izgalmas feladatokat teljesíthettek. Ha sikerült a feladat, az utolsó asztalnál ülő Varga Beánál ajándékot is lehetett nyerni. Én maradtam a biztosnál, vagyis a táplálkozás témánál és Pöttöm Pöttyös kirakóval készültem a gyerekeknek.

Az esemény kapcsán alkalmam nyílt megismerkedni több író társamat, akikkel azelőtt nem találkoztam, többek között Deme Lászlóval, akivel egy asztalon osztoztunk.

 

Én, a "diplomás író"

A következő programom a hétvégén az Aranymosás Irodalmi Klub volt, szombat este. Amikor elindultam a találkozóra arra készültem, hogy csak ülök és hallgatom a sok okosságot magam körül, találkozom rég nem látott ismerősökkel, csacsogunk egyet és ennyi. Persze tudtam, hogy az Író iskola, aminek én is tagja vagyok, készül egy meglepetéssel: mindenki kap egy-egy oklevelet az elvégzett kurzusok után. Még ekkor sem gyanakodtam. Gondoltam, Varga Bea vagy Róbert Kati egy csinos borítékban mindenkinek odaadja az oklevelét és kész is vagyunk. Ehhez képest nagy meglepetés ért. A megjelentek között ugyanis ketten voltunk – én és Nagy Roxána, akinek a neve ismerős lehet a kiadó novellásköteteiből –, akik az összes alap kurzust elvégeztük, ezért minket külön szeretnének megajándékozni egy Kreatív Írás Diplomával. A következő pillanatban már ott álltam mindenki előtt, fotózkodtam és Bea megdicsért, amiért sikeresen túléltem a megpróbáltatásokat, amiket a nyakamba zúdítottak a kurzusok alatt. Természetesen pirultam, mint a tejbetök vagy paradicsom, esetleg görögdinnye. Ennyit arról, hogy csendben ülök a sarokban. De természetesen nagyon örültem az elismerésnek, a diplomámat pedig az ünnepek után bekereteztetem és kiteszem a falra.

Végül elérkezett a vasárnap, a nagy nap. Már délelőtt megérkeztem az Alexandra Pódiumra, és meghallgattam az első könyvbemutatót, amelyen Palásthy Ágnes, Hatvani Csaba és Baley Endre beszéltek legújabb könyveikről és azt a témát boncolgatták, hogy mitől jó egy gyerekkönyv.

Pillanatképek a beszélgetésről

Aztán jöttünk mi. Kántor Katával, akit elkísért Nózi vagyis József is, Ecsédi Orsolyával és Lovranits Júliával az ismeretterjesztés a gyerekkönyvekben témát boncolgattuk, hisz mindegyikünk könyvében szóba kerül ilyen-olyan formában ez a téma. Nem szeretnék elfogult lenni, de szerintem nagyon jó kis beszélgetés kerekedett. Állítólag nem látszott, hogy izgulok. Szerintem nagyon, de hajlamos vagyok hinni a többségnek.

Dedikálás közben

A beszélgetés után a földszinten dedikáltunk, amire én csak késve jutottam le, ugyanis váratlanul minden ismerősöm felbukkant már a Pódiumon, hogy dedikáljak nekik. Ami külön jól esett, hogy a kolléganőim is eljöttek és gratuláltak, valamint végre személyesen is találkozhattam a könyv illusztrátorával, Imelda Greennel. Elmondani sem tudom mennyire hálás vagyok neki, hogy úgy alkotta meg Pöttyöt és társait és olyan világot vetett papírra, amit csak szeretni lehet. Őszintén remélem, hogy még sok könyvön dolgozhatunk együtt.

Visszatérve a nap eseményeihez. A dedikálás után Kántor Katával siettünk vissza a Pódiumra, ugyanis rögtön utánunk kezdődött a Kalandra fel! könyvbemutatója. Ebben a kisiskolásoknak szánt olvasókönyvben két mesém is szerepel, így a bemutató után ismét jött egy dedikálási kör. Több íróval sikerült szót váltanom, és mindenki nagyon szimpatikus benyomást tett rám, drukkolok nekik, hogy hamarosan önálló mesekönyvvel tűnjenek fel a köztudatban.

Kalandra fel! csapat

Ezután hulla fáradtan indultam haza, de a nap még nem ért véget. Várt ugyanis rám egy nagypapa – mármint az én nagypapám – aki pont ezen a napon ünnepelte a 90. születésnapját. Ezt pedig meg kellett ünnepelni. De azt hiszem, a Papát nem zavarta, hogy osztozkodnia kellett velem és a könyvbemutatóval.

Izgalmas hétvégén vagyunk túl, kicsit úgy érzem, mintha valami véget ért volna. De talán mégsem. Jön az új év, egy új Pöttöm Pötty történet és a megjelent könyv kalandjai sem értek véget, hisz alig várom, hogy érkezzenek a vélemények és az értékelések.

Találkozzunk jövőre!

Blogújulás hamarosan!

Bizony, ahogy a cím is mutatja nemsokára komoly változásokat szeretnék véghez vinni a blogon. A legfontosabb talán, hogy hamarosan új bejegyzések következnek, ami igencsak ráfér :)

A másik fontos változás, hogy a továbbiakban inkább személyes blogként fog működni az oldal, pontosabban az írós oldalamként. Terveim szerint itt fogom megosztani az elkövetkező izgalmas időszak híreit, eseményeit.

Mert bizony izgalmas időszakon vagyunk túl és még izgalmasabb következik. Akik követik a facebook oldalamat tudják, hogy januárban ismét indultam az Aranymosás Irodalmi Válogatón, és szombaton tudtam meg, hogy Pöttöm Pötty és a Hetedhét Íz Birodalma munkacímen futó mesém szabad utat kapott a kiadó vezetőtől, vagyis hamarosan a boltok és a ti polcaitokon is találkozhattok Pöttöm Pöttyel.

Nincsenek szavak rá, hogy mit érzek most, úgyhogy nem is próbálkozom vele, legyen elég annyi, hogy nagyon boldog vagyok. Olyan régi álmom ez, hogy visszaemlékezni sem tudok.

A folyamatról, hírekről, megjelenési dátumról, majd mindig hírt fogok adni, de érdemes elsősorban a facebook oldalamat követni, mert elsőként valószínűleg oda fognak kikerülni az izgalmas események.

Tehát blog átalakítás és megújulás hamarosan. Figyeljétek a híreket! :)

Évértékelő 2018

Hihetetlen, de ismét eltelt egy év, és be kell vallanom, hogy szégyentelenül elhanyagoltam a blogomat, amit nagyon sajnálok.
De mentségemre legyen mondva, hogy rengeteg minden történt velem ebben az évben jók és rosszak egyaránt. Nem mondom, hogy 2018 lesz életem legjobb éve, de azt sem, hogy a legrosszabb. Sőt még azt sem mondhatom, hogy semleges. De miről is beszélek?

Ha emlékeztek, tavaly ilyenkor 5 újévi fogalamat tettem. Lássuk, hogy hogyan sikerült betartanom ezeket:

1. Minden hónapban legalább 2 könyvet elolvasni.
Ez egyértelműen sikerült. Ugyan nem tudom pontosan, hogy mennyi könyvet olvastam idén, de biztos hogy megvolt a havi kettő. Ezzel kapcsolatos újdonság, hogy júliusban regisztráltam a moly.hu-ra így már rendszerezni tudom az olvasnivalóimat. Ha esetleg követni akartok itt megtaláltok:
https://moly.hu/tagok/teszter


2. 2018-ban is legalább 4 novella pályázaton indulni.
Ez is sikerült, bár kis híja volt, hogy nem csak három lett, de pont decemberben találtam egy mesepályázatot, amire sikerült összehoznom valamit, így meglett a beígért négy :)
Névszerint: Muzsikál az erdő novellapályázat, Magyar Nemzeti Filmalap pályázata, Meghitt pillanat pályázat és az INKA meseíró pályázat. Utóbbiról még nincs hírem, de a tavalyihoz képest mindenképp előrelépés, hogy az íróiskola belsőpályázatán sikert arattam és ennek hála meg lett az első nyomtatott megjelenésem :) (részletek később)

3. Befejezni a OUAT fanfictionomat.
Hát... teljes kudarc.Őszintén szólva több minden is közbeszólt. Tavasszal ugyanis egy elég komoly írói válságom volt, így az év első felében nem írtam túl sokat. Másrészt a sorozat, amit egyébként imádok, is befejeződött, és sajnos egy elég gyenge záróévaddal, úgyhogy egy kicsit csalódtam a történetben, ez mind hozzájárult, hogy nem foglalkoztam a fanficcel. Mivel tudom, hogy sokan szerettétek, ezért nagyon sajnálom és szégyellem a dolgot, de az az igazság, hogy jelenleg ha írásra tudok fordítani némi időt, inkább dolgozom a kézirataimon vagy készülök egy pályázatra mint pl most is a következő Aranymosásra. Úgyhgy fáj kimondanom, de jelenleg eléggé esélyes, hogy a Hook vs. Sohaország befejezetlenül marad :(

4. Befejezni a legújabb kéziratomat, amely jelenleg a Találkozzunk az erdőben! címet viseli.
 Azt nem mondom, hogy ez a psojekt teljes kudarc lenne és ha úgy vesszük be is fejeztem a novemberi Nanowrimo alatt, de a kézirat még egyáltalán nincs készen, sőt igazából nemrég jutottam el odáig, hogy előlről kezdtem az egészet. De nem egy elfelejtett dolog, mert nagyon szerettem a történetet, csak most ki kell találnom, hogyan lehet működőképes.

5.  Kilépni a konfortzónámból és legalább elkezdeni egy realista regényt.
Ez abszolút siker ugyanis a nyár elején elkezdtem dolgozni a Menjetek Toszkánába! című kéziratomon, amiben semmi, de semmi fantasy szál nincs. Egyébként egy testvérpár nyarát mutatja be, amit toszkánai rokonoknál töltenek. Egy lightos kis történet lesz, csupa cukiság :) Persze ha egyszer kész lesz.

Mindent összevetve elégedett vagyok. Az ötből hármat sikerült betartanom, úgyhogy igencsak bizakodva tekintek a 2019-es év felé :)
Ugyanis idén is szeretnék pár dolgot megfogadni:

1. Minimum 50 könyv elolvasása. (A molyos tagságomnak köszönhetően még össze is tudom számolni :) )
2. Befejezni legalább az egyik kéziratomat (nem lesz egyszerű...).
3. Írni egy új mesét (az idei Aranymosásra egy mesével készülök az egészséges táplálkozásról, ennek a második részét szeretném idén megírni).
4. 2019-ben is minimum 4 novella pályázaton indulni.

Ez kevesebb, mint tavaly, de van egy olyan érzésem, hogy meggyűlik majd a bajom vele :) Egy év múlva kiderül, hogyan sikerült.

Most pedig röviden az év néhány "legje":

A legjobb dolog:
Szívvel, lélekkel című novellám megjelent a KMK kiadó Meghitt pillanatok-karácsonyi antológiában. Ezzel egy álmom vált valóra, végre nyomtatásban is megjelent egy művem egy kiadónál.

A legrosszabb dolog:
Sajnos a tavalyi Rakéta projektes könyvem kiadása még várat magára. Ez elég rosszul érintett, mivel azt gondoltam, hogy idén karácsonykor már a polcomon lesz az első regényem, de ez még sajnos nem következett be.

A legemlékezetesebb dolog:
A novelláskötet könyvbemutatója. Alig hittem el, hogy ott lehetek egy sereg tehetséges íróval, sokak nagyon jó barátaim és együtt osztozunk ezen az örömön. A dedikálásról már nem is beszélve, ami szuper volt :)

Most hirtelen nem jut több eszembe, de szerintem ez is mutatja, hogy milyen eseménydús év volt. Értek kudarcok és sikerek, az egész év egy hatalmas hullámvasút volt, aminek most azt hiszem, épp a tetején csücsülök. Az még kérdés hogy innen lefelé vagy felfelé vezet az út. Remélem, az utóbbi :)

Tea díj vol. 2 :)

Egy nappal azután, hogy továbbadtam a díjat, örömmel láttam, hogy az egyik díjazottam Daremo/Kamilla már válaszolt is a kérdésekre, sőt még egy jó kis meglepetéssel is szolgált nekem, ugyanis megkért, hogy én is válaszoljak az ő által feltett 8 kérdésre.

Mivel imádok kérdéseken agyalni, és Kamilla nagyon érdekes témákba nyúlt bele, gondolkodás nélkül igent mondtam.

Lássuk is!

1. Ki a kedvenc saját karaktered? Mutasd őt be!

Igazából minden történetemben van legalább egy karakter, akit nagyon megszeretek, és akkor épp ő az aktuális kedvencem J

De ha muszáj választanom, akkor Lendvai Dávidot mondanám a Szent Brutus titkai című regényemből. Dávid egy hihetetlen figura, már eleve azért is bírom őt, mert kell ahhoz spiritusz, hogy színes hajfürtökkel menj emberek közé, de emellett nagyon hűséges, bátor fiú, aki mindig képes valami hülyeséget benyögni.

2. Mikor tudatosult benned, hogy az írás számodra több, mint unaloműző hobbi?

Ezt a kérdést passzolnám :D Akik követik a blogomat, azok már biztos tudják, hogy az írás már egészen kicsi korom óta az életem része, és igazából sose volt „csak” egy hobbi.

3. Milyen író vagy: az, aki szorgosan megtervezi az alkotásait, vagy vázlat nélkül veted bele magad az írásba?

Mindig megpróbálok vázlat alapján dolgozni, de sose jön össze. Általában van egy alapötletem és hógolyó effektusként dolgozom ki a továbbiakat.

4. Szoktál lapra/füzetbe (azaz kézzel) írni?

A válasz: igen. Bár már egyre ritkábban, mert az az igazság, hogy szörnyen lusta vagyok begépelni a szövegeimet. De például sok ötletemet, párbeszéd morzsámat még ma is füzetekbe írom. Arról nem is szólva, hogy csodás füzet gyűjteményem van édesanyám révén, akinek a hobbija a füzet- és könyvkötés. J

Íme a gyűjteményem két darabja.

 

5. Van különleges vagy vicces írói szokásod?

Gondolkozom, gondolkozom. Nem tudom, hogy különlegességnek számít-e, de míg másoknál a zene az elengedhetetlen kelléke az írásnak, addig nekem a tévé az. Tudom, furcsa, de írás közben mindig szólnia kell. És persze Kormi cicám, aki szinte minden este megtisztel azzal, hogy végigtrappol a billentyűzeten J

6. Melyik az a műfaj és zsáner, amelyek a legtávolabb állnak tőled (íróként és olvasóként is, akár külön-külön)?

Íróként mindenképp a horrort és a thrillert mondanám, bár mindkettő érdekelne, de azt hiszem, az én „aranyos” íróstílusommal ezek egyszerűen inkompatibilisek. :D

Olvasóként eléggé hangulatember vagyok, például a csöpögős romantikához és a thrillerhez is kell, hogy legyen egy hangulatom. Amit még sosem olvastam az a horror, de terveim szerint ez a jövőben változni fog.

7. Hogyan egyezteted össze a mindennapi teendőidet az írással?

Nem egyszerű, és szerintem ezzel a kihívással minden író megszenved. Ősszel életemben először részt vettem a Nanowrimo kihíváson, ahol hihetetlenül ösztönzően hatott rám a napi elérendő szómennyiség, úgyhogy ez átültettem a mindennapjaimba, és arra törekszem, hogy mindennap 500-1000 szót leírjak. Sajnos nem sikerül mindig, de legalább igyekszem.

8. Hogy állsz a mindennapos írással? Fontosnak tartod, te magad is írsz mindig, vagy csak alkalmakként, ha elkap az ihlet?

Ahogy fentebb is írtam a cél, hogy mindennap írjak, de ez nem sikerül mindig. Az ihlet is néha elkerül, bár mivel egyszerre több történeten dolgozom (sajnos) valamelyikhez általában mindig tudok írni valamit, még ha csak egy bekezdésről is van szó.

Köszönöm Kamillának az izgalmas kérdéseket és hozzáhasonlóan arra bíztatok mindenkit, akinek megtetszettek, hogy írják le a saját válaszaikat, kíváncsi lennék rájuk J

 

Hamarosan egy új bejegyzéssel érkezem, úgyanis Kamilla egy újabb kihívással ajándékozott meg.

A blog első díja: Tea díj

Tegnap az a nagy öröm ért, hogy a blogom megkapta az első díját.

Ezúton is köszönöm Hallósy Kincsőnek a Tovább tudsz lépni? blog írójának, hogy rám gondolt.

A blogot itt tudjátok megtekintetni, szerintem érdemes bekukkantani ;)

 

A díj szabályai:

1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is.

2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged.

3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel.

4. Írj újabb 8 kérdést, amiket a te jelöltjeid fognak megválaszolni.

5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod.

+1 Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek.

 

„Szerintem, ha valaki elengedte az álmait, vagy nem álmodik, gyakorlatilag már meghalt, csak még nem temették el... álmok nélkül felesleges élni.”

/Kovács István/

A díjnak ez volt a legnehezebb része, legalább fél órát keresgéltem, míg rátaláltam a fenti idézetre. De ezt hiszem, ez vagyok én, örök álmodozó, és vállalom.

Kincső kérdései:

1. Hallgatsz valami zenét írás közben? Ha igen, van valami hatása az írásodra? Ha nem, miért?

Nem jellemző. Tudom furcsa, de a zene inkább elvonja a figyelmemet. Ha mégis, akkor viszont olyan zenét keresek, amelynek nincsen szövege pl.: Trónok harca zenéje.

2. Milyen stílusú könyvekből merítesz ihletet?

Mivel mostanában a YA irodalom foglalkoztat, az olvasmányaim is többségében onnan származnak. Örök kedvencem a Harry Potter sorozat és Cassandra Clare könyvei, amelyek mind egy-egy fantasztikusan felépített világba kalauzolnak el.

3. Magadnak vagy másoknak írsz elsősorban?

Nehéz kérdés, természetesen nekem is nagyon jól esik, ha az olvasók várják egy-egy történet folytatását, de azt hiszem, elsősorban magamnak írok, hisz ha nekem nem tetszik, akkor hogy várhatnám el, hogy másnak viszont fog?

4. Minek a hatására kezdtél el írni?

Az első történetemet 4 éves koromban rajzoltam, illetve diktáltam le anyukámnak, azóta az írás az életem része. Hogy mi indított el? Fogalmam sincs. Talán a lényem része? J

5. Mit tennél, ha valaki másolná a történetedet?

Biztos nagyon pipa lennék XD De vicc nélkül, nem hiszem, hogy egy igazi blogger/író erre vetemedne, hisz mindannyian mások vagyunk, más történetet szeretnénk elmesélni. Ha nem szó szerinti másolásról van szó, hanem egy általam ihletett történetről vagy valami hasonlóról nem hiszem, hogy haragudni tudnék, hisz sajnos nincs új a nap alatt. Ha valakit mégis egyértelmű másoláson kapnék, először biztos megpróbálnám privátban elintézni, ha pedig nem tudnánk dűlőre jutni, nyilvánosságra hoznám a dolgot. De őszintén remélem, hogy ezt sosem kell majd átélnem.

6. A családod örül annak, hogy írsz? Miért? Miért nem?

A családom nagyon-nagyon reális beállítottságú. Elfogadják, hogy írok, de nagyjából ennyi. Ha sikerem van, akkor velem örülnek, de nem olvasnak tőlem.

 

Az én kérdéseim pedig a következőek:

1. Van kedvenc íród? Ha igen, ki az, és miért pont ő?

2. Mi motivál az írásra?

3. Mi az eddigi legnagyobb írói sikered?

4. Melyik volt az a könyv, amely elindított az olvasás/könyvmolyság útján?

5. Melyik írásodra vagy a legbüszkébb? Miért?

6. Kerültél már írói válságba? Ha igen, hogyan kecmeregtél ki belőle?

7. Próbálkoztál már a társírással? Mi a véleményed róla?

8. Mit szólnál, ha megfilmesítenék egy regényed/novelládat? Örülnél neki, vagy visszautasítanád? Miért?

Sokat gondolkoztam, hogy kiknek adjam tovább a díjat. Végül két olyan kedves ismerősömre esett a választásom, akiket nagyon tehetségesnek tartok. Mindkettőjüknek azt kívánom, hogy valósítsák meg az álmaikat, és érjenek el minél nagyobb sikereket az írói pályán!

 

Nyírő Szabina – Szabina írásai

Szabina az egyik legtehetségesebb író palánta illetve már írónő, akivel találkoztam. Ő úgy játszik a szavakkal, ahogy a festő a színekkel. J

 

Daremo –  A papírfecnis fiók - Daremo

Daremot igen nagyra tartom a blogger világban. Cikkeivel mindig megtalálja a legaktuálisabb témákat, és kendőzetlenül ki is fejti azokat.

Még egyszer köszönöm Kincsőnek, hogy a blogomat megajándékozta ezzel a díjjal, nagyon élveztem a kérdéseket és persze az elismerés is megsimogatta a lelkemet. Köszönöm <3

 

Évértékelő 2017

Elérkeztünk egy újabb december 31.-éhez és idén annyi minden történt velem, hogy úgy érzem, ideje egy kis évvégi számvetésnek.

Mi történt idén a blogon?
A blog lassan 2 éves fenállása óta talán a legnagyobb sikerem, hogy felkerült A herceg című regényem összes fejezete. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki hétről-hétre követte Will Soltó és barátai történetét.
A legnagyobb érdekődést kétség kívül az Egyszer volt hol nem volt/Once upon a time fanfiction írásaim érték el. Tudom, épp itt lenne az ideje, hogy befejezzem a Hook vs. Sohaország történetemet. Ígérem, mindent megteszek az ügy érdekében (most talán időm is lesz rá).

Írói sikerek:
Örömmel mondhatom, hogy idén írós sikerekben sem volt hiány.

Büszke vagyok magamra, hogy idén 4 novella pályázaton is indultam.
Név szerint: Aranymosás Érint meg! pályázata, A Nyaköntött Próbagoblin Szolgáltatóház Macskás pályázata, Álljon meg egy novellára! pályázata, végül a Fejős Éva magazin nyári novella pályázata.
Bár dobogóshelyet nem értem el, de a novella írás még mindig hatalmas kihívás számomra, így az a puszta tény, hogy sikerült összehoznom néhány épkézláb novellát is nagy eredmény.

A legnagyobb sikerem azonban kétség kívül a VI. Aranymosás irodalmi válogató, amelyen a Szent Brutus titkai I. - Vérvörös nevek a falon című YA regényem nem csak átjutott az előszűrésen, de Rakéta Projektes lett. Jelenleg a regény szerkesztése zajlik, de bízom benne, hogy a 2018-as év elhozza a régóta várt első könyves megjelenést.
Ha kíváncsiak vagytok a regényre az alábbi linkeken megtaláljátok az oldalra felkerült két részletet:
A Szent Brutus titkai 1. részlet
A Szent Brutus titkai 2. részlet

A másik büszkeségem, hogy két novellám kikerült az Aranymosás oldalára. Elsőként egy aranyos mese, amely a Batthyány téren lakó egérke nagy kalandját követi nyomon, a másik egy fiatalos sci-fi próbálkozás, ahol a kadétiskola végzősévfolyamának nagy bajkeverője Christan még részt vesz egy utolsó nagy balhéban. Ha kedvet kaptatok hozzá, a novellákat itt olvashatjátok:
Bajusz úr, a Batthyány tér lakója
Végzős balhé

Újévi fogadalmaim:
Azt hiszem, ez a pont sem maradhat ki :)
Nem akarok túl sok mindent, csak amit tényleg teljesíteni tudok.
1. Minden hónapban legalább 2 könyvet elolvasni (ez eddig nem okozott gondot, kóros könyvtár látogató vagyok).
2. 2018-ban is legalább 4 novella pályázaton indulni.
3. Befejezni a OUAT fanfictionomat (most már tényleg!).
4. Befejezni a legújabb kéziratomat, amely jelenleg a Találkozzunk az erdőben! címet viseli, szintén YA könyv lesz, ha kész lesz, és néhány klasszikus mesét gyúrtam össze, remélem tetszeni fog.
5.  Kilépni a konfortzónámból és legalább elkezdeni egy realista regényt (ez lesz a legnehezebb, mert bármit írok egy pici fantasy szál mindig becsúszik).

Végezetül szeretném mindenkinek megköszönni, aki rendszeresen vagy épp rendszertelenül látogatta a blogomat! Minden kattintás nagyon sokat jelentett nekem a kommentekről és like-okról nem is beszélve!


Ez volt az én évvégi értékelésem így 2017 utolsó napján.
Nektek mi volt az idei év legnagyobb sikere?
Miből szeretnétek többet látni a blogon? Van valami kívánságotok? Ne tartsátok magatokban! :)

Boldog új évet mindenkinek!